(Eredetileg megjelent a http://fido.freeblog.hu/archives/2007/08/17/Jelentes_Badarorszagrol_-_2007_Julius/ címen, 2007 augusztus 17-én.)

Július hónap sem telt el eseménytelenül. Horn Gyulát a miniszterelnök szerette volna kitüntetni, de a köztársasági elnök - miután kikérte az Alkotmánybíróság véleményét - megtagadta a kitüntetést. Érvelése szerint Horn 1956-os magatartása és azzal kapcsolatos mai állásfoglalása alapvető ellentétben áll a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendjével. Én ezt nem tudtam ilyen szépen megfogalmazni, de nálam is kivágta a biztosítékot az ötlet. Hornnak nem állami kitüntetés jár 56-os szerepe után, hanem az a dicsőség, hogy nem kellett bíróság elé állnia. A Heti Válasz pedig cikket jelentetett meg, mely Horn állításait igyekezett dokumentumokkal alátámasztva cáfolni: Horn nem testvére megölésének okán, hanem önszántából lett pufajkás, a Nyugatinál történt vérengzésnél nem mint egyszerű kommunista, hanem mint karhatalmista vett részt, és a 89-es határnyitásnál sem az ő minisztériuma döntött a kelet-németek átengedéséről.

Július 7-én, szombaton a melegek tartották meg szokásos felvonulásukat. Ami nem volt szokványos: ezúttal komoly erőszakot váltott ki a tüntetés. Már a felvonulás idején nagymagyar kopaszok dobálták tojással (és egy füstgránáttal) a felvonulókat, ezzel gyönyörűvé varázsolva az Andrássy utat. Az éj leple alatt pedig a bátor csakmivagyunkigazmagyarok legalább egy tucat meleget vertek meg. Az SZDSZ, az MSZP elítélte a tetteket, a Fidesz a rendőrségre mutogatott, hogy hát mégiscsak ők felelősek a rend betartatásáért. A Jobbik meg szerintem titokban oda volt a gyönyörtől, de erről később...

De a legnagyobb cirkusz mégiscsak a népszavazás körül folyt. Jelen állapot szerint 6 kérdést lehet majd feltenni a választóknak, de ezek közül hármat kétféle változatban is. Az utolsó pillanatban ugyanis Kálmán László nyelvész azonos tartalmú, de ellentétes irányú kérdéseket nyújtott be - pont abban a percben, mint amikor ezt a három kérdést ismételten benyújtani kényszerült a Fidesz. A kérdések, és ahogy én szavaznék most vasárnap:

1. "Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban?" (Kálmán László változata: "Egyetért-e Ön azzal, hogy a helyi önkormányzatok egészségügyi feladataik ellátásáról szabadon dönthessenek?")

Igen, maradjanak, de a magántőkét is be lehet engedni a piacra a megfelelő korlátok között. Pl. az állami vagy önkormányzati tulajdonú intézmény nyugodtan szerződhessen magáncégekkel egyes projektekre, vagy bizonyos feladatok ellátására, vagy éppen közbeszerzés keretében válhasson partnerré.

2. "Egyetért-e Ön azzal, hogy gyógyszereket továbbra is csak gyógyszertárban lehessen árusítani?" (Kálmán László változata: "Egyetért-e Ön azzal, hogy egyes vény nélkül is kapható gyógyszereket a gyógyszertárakon kívül is lehessen forgalmazni?

Én semmi ördögtől valót nem látok abban, hogy ha a legújabb ételmérgezési botrányok közepette nem kell elrohangálnom este 8-kor az ügyeletes gyógyszertárba, hanem mondjuk a benzinkúton veszek magamnak egy Aszpirint és egy doboz széntablettát. Nyugodtan lehessen gyógyszertáron kívül is árulni egyes készítményeket, hajrá!

3. "Egyetért-e Ön azzal, hogy a - 2002. június 15-i állapot szerint hatályos termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény szerinti - családi gazdálkodót első helyen illesse meg elővásárlási jog termőföld vagy tanya vásárlása esetén?"

 (Kálmán László változata: "Egyetért-e Ön azzal, hogy a földterület megművelőjét illesse meg első helyen elővásárlási jog termőföld vásárlása esetén?"

Nem vagyok a kérdés szakértője, de azt nem igazán értem, hogy ha a gazdaság minden egyéb területén piac van és szabad verseny, akkor a mezőgazdaság miért "szent tehén". Ha nyitok egy gyros-os büfét, és veszteségesen vagdalom a hústornyot a kis pitákba, akkor lehúzhatom a rolót. Ha az utazási irodám, a cipőboltom, vagy éppen a fogászati magánklinikám tartósan veszteséges, akkor lehúzhatom a rolót, és kész. Ehhez képest a magyar gazda, ha 15 hektáron elavult struktúrában termeli az eladhatatlan szart, akkor ebben az országban bármikor jogosult egy útlezárás vagy Kossuth téri tüntetés keretében az állammal (= az adónkból) kifizettetni minden veszteséget és kárt. MIÉRT??? Miért nem lehet az mondani a gazdának, hogy ha belvizes a földed, akkor húzzál haza és takarítsd ki a belvíz-elvezető árkaidat? Hogy ha olyat termelsz, ami eladhatatlan, akkor azt ne csináld? Hogy a rossz időjárást ne az állam fedezze, hanem a biztosításod?

4. "Egyetért-e Ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetniük?"

Igen, egyetértek. Az oktatás, beleértve a felsőfokú oktatást is, legyen széles körben hozzáférhető, segítse a leszakadt térségek (és lepukkant, de jó eszű gyerekek) felzárkózását, ha úgy tetszik, hát esélyegyenlőségét. A tandíj, és a költségtérítéses oktatási rendszer pontosan ez ellen hat, ezért társadalmilag káros. (Egy esetben fizettetnék: ha az itthon megszerzett tudást valaki külföldön akarja hasznosítani, akkor a külföldi munkavállalása előtt lesz szíves a tandíjat egy összegben megfizetni. Mert az viszont nem járja, hogy a magyar állam emlőit szopom, amíg tanulok, aztán amikor meg nekem kellene adót fizetni itthon, akkor jól elhúzok.)

5. "Egyetért-e Ön azzal, hogy a háziorvosi ellátásért, fogászati ellátásért és a járóbeteg-szakellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen vizitdíjat fizetni?"

Nincsenek még igazi tapasztalatok arról, hogy mi is a pontos hatás. Kevesebben járnak orvoshoz, ez tény. Ha ez amiatt van, mert a szegények inkább ingyen halnak, mint pénzért gyógyulnak, akkor a vizitdíjat el kell törölni. Ha ez amiatt van, mert Mari néni végre nem a dokinál éli ki beszélhetnékjét és társas igényeit, akkor viszont meg kell tartani. Olyanról nem volt még szó, hogy x Ft jövedelem alatt ne kelljen fizetni? Egyébként ez persze kis hazánkban tuti bukta, itt én többet keresek, mint egy sor bömcis vállalkozó. De ez már egy másik történet. Azt viszont egyáltalán nem gondolom, hogy a nem ritkán több tízezer forintos hálapénz visszaszorítására alkalmas lenne a vizitdíj és a kórházi napidíj.

6. Egyetért-e Ön azzal, hogy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen kórházi napidíjat fizetni?"

Ld. 5. pont.

Július 23-án megtartották a Pentele-híd átadási ünnepségét. Dunaújváros (és az M8-as) új hidat kapott. Két hét múlva átadták a kőröshegyi völgyhídat is tartalmazó M7 szakaszt is. A hidat is verjük, nem csak azt, aki nem tetszik nekünk.

Július 21-én Orbán Viktor Tusnádfürdőn tartott beszédet, az itt megrendezett XVIII. Bálványosi Szabadegyetemen. Beszédének fő témája 1968 értelmezése volt, ennek kapcsán foglalkozott az aktuálpolitikai kérdésekkel is. Ennek kapcsán olyan tételeket fogalmazott meg, mint pl. hogy "a modern európai embernek a lelki tulajdonságai közé tartozik, hogy a saját kultúráját egyszerre tekinti óriási és értékes örökségnek és egyszerre lázad vele szemben". Ezt honnan vette? Miért gondolja így? De a politikai korrektségről is enyhén szólva érdekesen nyilatkozott az az ember, aki a vele szemben megfogalmazott kritikára azonnal ugrik: "...ez azt jelentette Európában, hogy ha valaki a hazáról beszélt, akkor azonnal nacionalizmussal kellett bélyegezni. Ha valaki a családról beszélt, akkor homofóbnak kellett nyilvánítani. Ha a nemzetről kezdett beszélni, akkor megtámadták az antiszemitizmus vádjával. Ha a társadalmiságról kezdett beszélni, akkor megtámadták, hogy piacellenes. Ha a népről kezdett valaki beszélni, akkor rásütötték, hogy populista. Ha a közösség mellett emelt szót, akkor azt mondták, hogy elnyomást akar. És hogyha a hit értékeiről beszélt, akkor klerikális reakció vádjával illették." Nos. Óriási a tévedés. Valójában az "etalon" Európában pont fordítva van: nem támadjuk le a másik véleményét, hanem ütköztetjük a miénkkel. Nem ellenségképeket rajzolunk, hanem vitatkozunk, érvelünk, meggyőzünk, elemzünk, kooperálunk. Ebben a beszédben (teljes szövege itt elérhető, az idézetek is innen származnak) egy olyan Orbán Viktor rajzolódik ki előttem, aki már csak a saját köreivel beszél, a másik oldal véleményére már nem nyitott, ami onnan jön, azt gyakorlatilag azonnal elítéli, anélkül, hogy megfontolná. Hol van az 1998-as, dinamikus, jövőképet felrajzolni képes Orbán? Na de vissza a beszédhez. A Fidesz politikájának leírásakor az alábbi jelzőket hangsúlyozta: nemzeti ("érdekvédelem"), demokrata ("népakarat"), versenypárti ("társadalmi verseny"), és szociális ("megvédi a társadalmat"). Itt speciel egyetértek Orbánnal: a verseny logikáját tényleg nem lehet mindenhová a siker reményében kiterjeszteni. Nem lehet verseny alapú, fizetős oktatásunk és egészségügyünk, mert az egyenlő hozzáférés elve fogja azt megsínyleni. Ha valaki több pénzért jobb ellátást vehet magának az állami rendszerben, akkor az egy igazságtalan rendszer. Ha valaki, aki nem érte el a felvételin a kellő ponthatárt, alacsonyabb ponthatár mellett még mindig bevásárolhatja magát egy költségtérítéses képzésbe, akkor pénzért, és nem a tudásáért jut előnyhöz - és ez nincs így jól. Ez ugyanakkor nem jelentheti azt, mint Orbánnál: ennek jogán nem lehet elvitatni a reformok szükségességét. Vitassa a milyenségét - bőven van mit. Az meg már szinte nevetséges, hogy egyszer azzal vádolja a kormányt, hogy a versenyt engedi rá még arra is, amire már nem kellene, majd pár mondattal később a kormány egyik jelzője: "Monopolista. Vagyis a monopóliumok barátja." Vagy-vagy, drága Viktorom. De a számomra leginkább értelmezhetetlen az alábbi volt: "A középosztálynak egy történelmi szövetséget kell kötnie a magyar szegényekkel." Mi van??? Ez a beszéd nekem nem adta meg egy kormányképes Orbán képét. Inkább egy egyre ködösebb világba vesző embert mutatott, aki most éppen abban a nagyon kényelmes helyzetben van, hogy nyugodtan onthatja kritikáit, mert 1) nem kell alternatívát kínálnia vagy kormányoznia, 2) bőven van mit kritizálnia, hisz a reformok igencsak szarul állnak. Ha most vasárnap lennének a választások, akkor toronymagasan nyerne. Ha most vasárnap lennének.