Badarország

... január másodikán szép bizonyítékot szolgáltatott. Bár viharjelzést nem vásárolnak sehonnan, egy várt, de végül elmaradó hóvihar miatt nem járt egy sor vonat. De a MÁV-nál amúgy is minden évben káosz van, amint leesik az első hópihe. Pedig egy vonat tud nagy hóban is közlekedni:

A népszavazás kérdései, és hogy én hogyan szavazok:

Egyetért-e ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetni?

Egyetértek, igennel fogok szavazni. A tandíj erősen rontja az esélyegyenlőséget. Maximum egy jelképes havi összeg lenne beszedhető, de több százezer forintot elkérni, amikor a tanulmányok mellett még albérletre / kollégiumra, utazásra, tankönyvre stb. így is nagyon sokat kell költeni, nem szabad. A tanulmányok elvégzésének végéig mindenkinek legyenek egyenlő esélyei, aztán a munkerőpiac majd válogat. Persze ez nem jelenti azt, hogy az államnak minden baromságot korlátlan számban fizetni kell, de nem így kell az oktatást a munkaerőpiaci igényekhez igazítani. Ha költséget akarnak csökkenteni, akkor legyen sokkal kevesebb diplomagyár, és legyen több szakmunkásképzés. 

Egyetért-e Ön azzal, hogy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen kórházi napidíjat fizetni?

Nem értek egyet, nemmel fogok szavazni. Miért? Nem azért, mert a rokonságom halálán fáradoznék, vagy mert radikáldarwinista állásponton lennék ebben a kérdésben. Hanem azért, mert napi 1000 Ft, az nem sok. Ebből még napi háromszori étkezést se tudok kihozni. Ennyit havi 70 000 Ft nyugdíjból is ki lehet hozni. Ha nem, akkor meg lehet erre is hitelt felvenni, besegíthet a család (normális helyzetben be is segít).

Egyetért-e Ön azzal, hogy a háziorvosi ellátásért, fogászati ellátásért és a járóbeteg-szakellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-től ne kelljen vizitdíjat fizetni?

Nem értek egyet, nemmel fogok szavazni. Mert alkalmanként 300 Ft, de maximum évi 20 x 300 = 6000 Ft-ot kell fizetni. Ennyit ki lehet fizetni, ha valaki szegény, hát nem ettől szegény. Jártam már orvosnál, kifizettem a vizitdíjat, nem kellett emiatt sorban állnom. A létminimum 2006-ban a KSH szerint egy egytagú nyugdíjas háztartásban havi 54115 Ft volt. 6000 Ft osztva 12 x 54115 Ft-tal, az a létminimum jövedelem 0,9%-a.  

És ha egy orvos értésemre adja, hogy vizitdíjat vár el tőlem, orrba is vágom. Lehetőleg a folyosón.

Források:
http://www.origo.hu/itthon/20080123-marcius-9en-tartjak-a-vizitdijas-nepszavazast.html
http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/letmin/letmin06.pdf
http://www.eum.hu/letoltes.php?d_id=2048

A hónap marhasága: Orbán szerint "a népszavazás egy előrehozott választás lesz". A népszavazási aláírások hitelesítését már be is jelentették, miközben az egészségügyben hatszázezer ember jogviszonya rendeződött, és az egészségbiztosításról szóló törvényt is megszavazták. Végre eltöröltek egy sokakat nem érintő, de mégis fontos jogegyenlőtlenséget, amikor lehetővé tették, hogy azonos nemű párok párkapcsolatát is elismerje az állam. Bár szerintem ezt a törvényt 2010-ben a visszatérő Fidesz az elsők között fogja hatályon kívül helyezni. December 17-én országos sztrájk volt, a Liga szakszervezetek szervezésében.

Érdekes cikk került a kezembe: Kis János "Az összetorlódott idő" c. cikke az Élet és Irodalom 2007/51. számában. A volt liberális politikus szerző a jelenlegi belpolitikai helyzet elemzése kapcsán a múltból hozott anakronisztikus világképeket is elemzi. A teljes cikk itt olvasható.

A baloldal politikai öröksége (marxizmus stb.) mára igencsak megkopott. A baloldaliságból elsősorban a társadalmi egyenlőség eszméje maradt meg. A vállalkozásban a közérdek ellenségét, az államban a közjó letéteményesét látják. Az államra nem mint bürökratikus vagy elnyomó szervezetre, hanem mint gondoskodó gyámra tekintenek. A baloldal politikai identitásának ma is része, hogy a régi rend ma is vállalható, úgy véli, a pártállam minden hibájával együtt a közérdek szolgája volt. Hogy Kádárék a legjobbat hozták ki abból, amit a Szovjetunió megengedett Magyarországnak. Maga a rendszerváltás is tulajdonképpen a Kádári béke világának eredménye. Csakhogy ez a kép nem számol a Rákosi után is tovább élő elnyomás tényével, a derékba tört életek sokaságával, a megfigyeltek százezreivel, és a megfélemlített hívő emberekkel. A rendszerváltáskor a gazdasági átalakulást az MSZMP, míg hatalmon volt, irányítása alatt tarthatta (gondoljunk például az 1988-as adóreformra). A politikai átalakulást viszont nem tudta ellenőrizni, csak "lekövetni". Törvény született a gyülekezés szabadságáról, de csak akkor, amikor már rendszeresek voltak a tüntetések Budapest utcáin. Elismerte a szabad pártalakítás lehetőségét, de csak akkor, amikor már színen voltak a rendszerváltás pártjai. Beleegyezett az 1956-os áldozatok újratemetésébe, de csak akkor, amikor a Történelmi Igazságtétel Bizottsága már nyilvános újratemetést szorgalmazott. A Nagy Imre-temetés (benne Orbán beszédédével) éles fényt vetett a rendszer titkára: hogy árulás és vér közepette született meg. A rendszerváltást tehát a baloldal tudomásul vette, de nem vezette, ezért nem is érezte igazán sajátjának. Új lendületet a rendszerváltás után kaptak: ahogyan a jobboldal (egy része) újra felfedezte antiszemita örökségét, a baloldalon új erőre kapott a rasszizmus elleni küzdelem. Ám ez egyben az önfelmentés eszközévé is vált: a baloldal így azt mondhatja magának, hogy ő a modern Magyarországot képviselte a félfeudális Magyarországgal szemben. Így aztán nem lett elég nagy a botrány Horn múltja felett sem, és Medgyessy múltja felett sem. Gyurcsány volt az első ember az MSZP-ben, aki nyilvánosan kimondta, hogy a baloldalnak választania kell Nagy Imre és Kádár között, hogy fenntartás nélkül kell elfogadni a 89-90-es rendszerváltást, és hogy a kapitalizmus rendszere nem relativizálható, annak keretein belül kell gondolkodni. Hogy mégsem úgy fogunk rá emlékezni, mint a "magyar Tony Blair"-re, az az öszödi beszéd miatt van. 2006-ban a koalíció szépeket ígért, majd megszorításokat hozott. A választók úgy érezték, hogy becsapták őket - és az öszödi beszéd ezt nyíltan ki is mondta. De nem a nyilvánosság előtt. A nyilvánosság elé csak hónapokkal később szivárgott ki a beszéd. Gyurcsány aznap vágott bele a reformokba, amikor a tekintélye elillant. Akiket magával akart ragadni, ma azokkal sodródik.

A jobboldal szemében a gulyás-szocializmusról nosztalgiázó baloldal a kommunista totalitarizmust folytatja. A jobboldali ideológia hívei kiemelt fontosságúnak tartják, hogy ők magyarok: ez alatt nem csak állampolgársukat értik, de olyanoktól is megkülönböztetik magukat, akik szintén magyarok. (!) A 30-as évektől a politikai mező felosztásának a Trianon okozta sérelem adott politikai tartalmat, és a keresztény-nemzeti jobboldal akkor a területi igényeit a Szent Koronához fűződő történelmi jogokra, valamint a "magyar kultúrfölény"-re alapozta - e szerint a környező népeket a magyarság hivatott civilizálni. A "nemzetvesztő"-ket (akkor ez a Károlyi és Jászi nevével fémjelzett oldalt jelentette) idegen eszmék és érdekek képviselőiként tüntette föl, ebbe a gondolatba keverve bele a bankároktól, a nagytőkétől való félelmét. Az ellentétes politikai oldal ellenében határozták meg magukat, de a hungarista mozgalom felé nem voltak ennyire zártak. A zsidótörvényeket Horthy parlamentje hozta, és az ő csendőrsége szolgáltatott ki Eichmann-nak több százezer magyar zsidót. Ez a rendszer a második világháborúval együtt elbukott. Ilyenkor normális esetben az önvizsgálat, a konklúziók levonása következik. Erre azonban a kommusta hatalomátvétel esélyt sem adott. A politikai jobboldal gyakorlatilag évtizedekre megszűnt létezni - még az 1956-os forradalom sem írható le a hazai jobb- és baloldal küzdelmeként. Aztán jött a rendszerváltás, és az új jobboldal úgy kellett, hogy színre lépjen, hogy 1945 óta nem volt történelmi múltja. Így a politikai küzdelmekhez és a politikai mező felosztásához a fogalmakat nem meríthette máshonnan, mint a Horthy-korszakból. Innen vette, hogy hazánkban "nemzeti" és "nemzetvesztő" oldalak küzdenek egymással, innen él tovább a Trianon okozta sérelem, amelyet még mindig nyílt sebként él meg, innen örökölt a kapitalizmussal (nagytőkével, versennyel, piaccal) kapcsolatos idegenkedést, és az antiszemitizmus el nem vetését is. És végül örökbe kapta a szélsőjobbal szembeni ambivalenciát is: nem azokkal érez közösséget, akik a nyilas jelmezben masírozókban felismerik a nácit, hanem azokkal, akik kitérnek az elhatárolódás elől.  A jobboldal számára az önmagával, a múltjával való szembenézés ideje az 1994-es választási vereséget követően jöhetett volna el. Ám, részben mivel egyben pártcsere (MDF bukása, majd a Fidesz felemelkedése) is lezajlott a jobboldalon, részben mivel Orbán Viktornak akkoriban látványosan azonosulnia kellett minden jobboldalisággal ahhoz, hogy a volt liberális politikus imázsát nemzeti, jobboldali imázsra cserélhesse, a szembenézés elmaradt. A mai Orbán politikájában egyre több a piacellenes, a tőkeellenes elem. Választási stratégiájának mindig része a jobboldal felé kikacsintás, a velük (is) történő együttműködés. Kihasználja, hogy a jobboldalt nem választja el éles határ a szélsőjobbtól, és nem segít ezen határok meghúzásában.

A jobb- és a baloldal tehát egyaránt terhes múltat cipel magával rossz örökségeként. A szembenézés a saját oldal múltjának sötét elemeivel eddig elmaradt - de bármikor elkezdhető. A nagy pártok vezetőinek felelőssége, hogy híveiket átvezessék a modern demokráciába. Mire volna szükség? A saját oldal iránti kritikusabb mondatokra. Hogy mi az, amit a másik oldaltól való félelem nem igazolhat. Több empátia kellene a másik oldal véleménye iránt. Közös nevezőt kell kialakítani. 

A hajó még nem ment el.

(Eredetileg megjelent a http://fido.freeblog.hu/archives/2008/01/08/Jelentes_Badarorszagrol_-_2007_December/ címen, 2008 január 8-án.)

A kép forrása  

(Eredetileg megjelent a http://fido.freeblog.hu/archives/2007/12/05/Jelentes_Badarorszagrol_-_2007_November/ címen, 2007 december 5-én.)

Érdekes esemény zajlott Prágában novemberben. A kristályéjszaka évfordulóján szélsőjobb felvonulást szerveztek a belvárosba. A rendőrség, a politikai elit, az ellenoldal (az anarchisták) és a helyiek fellépése esélyt sem adott a baltákkal, gázfegyverekkel felvonulni induló bőrfejűeknek.

 A radikalizmust, legyen az jobbró vagy balról jövő, egységesen, határozott szavakkal kell elutasítani jobb- és baloldalon egyaránt. Akkor esélyük sincs. Nem szabad mismásolni, másra mutogatni. Az ottani akciót nemcsak elítélte, de határozott fellépést is követelt a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az összes parlamenti párt és a média többsége is. Na, ez az, ami idehaza hiányzik. A köztársasági elnök a szélsőjobb elutasítása mellé azonnal nagyobb súllyal teszi oda a rendőrségről szóló aggályait, az ellenzék kommunikációja szinte kizárólag a rendőrséget és a kormányt okolja, ezzel napi politikai tőkét remélve magának, a megosztott média pedig aszerint közöl féligazságokat, hogy éppen melyik pártnak kíván hízelegni. Prágában nem így történt. 1400 rendőr volt az utcákon, és a vidéki rendőrök is készenlétben álltak - kb. 500 neonácival szemben. A tüntetés helyszínéül választott zsidónegyedet lezárták, oda mindössze pár tucat neonáci jutott be. Ezek egy ideig a rendőrök sorfalán keresztül szemeztek az anarchista túlerővel, akik egy idő után nagy kerülővel mégiscsak össze tudtak csapni a neonácikkal. Estére állt csak helyre teljesen a rend. Olvasd el a teljes cikket itt, szerintem nagyon tanulságos Magyarország egésze számára...

***

A vasútvonalak bezárása is újra téma lett. Azt olvastam valahol, hogy 6-9 milliárd forint a várható megtakarítás a vonalbezárásoknak köszönhetően. (Az is érdekes, hogy milyen kevés cikk írja meg a várható megtakarítást, inkább csak a párhuzamosságok felszámolásaként állítják be az ügyet. Ráadásul elég szomorú, de valójában sem a MÁV, sem a közlekedési tárca nem tudja, hogy mégis mennyibe kerül egy vasútvonal fenntartása - a könyvelésük ma egyszerűen nem alkalmas erre.) Az is érdekes, hogy a vonalbezárásnak semmilyen alternatíváját meg sem vizsgálták. Mi lenne pl., ha a falvakban az állomásokat falusi szálláshellyé alakítanák (vagy más, új funkciót kapna az állomásépület), a nagy vonatok helyett könnyű sínbuszok járnának, és felmérnék, hogy az a pár száz ember mikor szeretne vonatra ülni? Jobb menetrenddel, egy emberes üzemeltetéssel, kisebb fogyasztású dízelvonatokkal (sínbuszokkal) biztosan sok pénzt lehetne megtakarítani, úgy hogy a közlekedés nem szűnik meg. De ilyen lehetőségeket nem is vizsgáltak: se a MÁV, se a minisztérium. Aztán máshol azt is olvastam, hogy évente 3-4 milliárd forint kárt okoznak a színesfém tolvajok a MÁV-nak. Ez ellen mit tesz a MÁV és a közlekedési tárca? Gyakorlatilag semmit.

***

Idézek egy cikkből, kommentárok nélkül:

"Az APEH vizsgálata számos szabálytalanságot tárt fel, a többi közt megállapította a számviteli fegyelem megsértését. Csakhogy az ügyet egy jogszabályváltozás miatt átették a Vám- és Pénzügyőrség Közép-Magyarországi Regionális Nyomozóhivatalához, ám a VPOP idén májusban meghozott határozatában már csak az elévülés tényét állapították meg. Az iratokból kiderült: a Happy End ügyében csak csalás és adócsalás gyanújával folyt nyomozás, a számviteli rend megsértésének bizonyítására semmiféle intézkedés nem történt. Ezért egyébként is legfeljebb három év szabadságvesztés szabható ki, így a bűncselekmény 2006. december 5-én elévült. Az APEH-vizsgálatában megállapított jogsértésekért így már nem vonható felelősségre senki. Az adórevizorok szinte valamennyi vizsgált szerződéssel kapcsolatban megállapították, hogy a számlák és a teljesítésigazolások nem a valóságos gazdasági eseményeket tükrözik, azokból lehetetlen megállapítani, hogy az egyes részteljesítéseket ki és mikor végezte el. Találtak olyan, 2000-ben és 2001-ben számítógép-karbantartásról és szaktanácsadásról kiállított számlákat is a Happy End Kft.-nél (több mint 13 és fél millió forint értékben), amelyek hitelessége enyhén szólva is kétséges.

A cég 2000 januárja óta nem működött a telephelyén, a cég képviseletére jogosult beltag a vállalkozásról semmit nem tudott. A Happy End-szerződéseket a betéti társaság kültagja írta alá, és ő állította ki a számlákat is. Csakhogy erre nem volt joga."

Aztán olvasd el a Magyar Nemzet cikkét. Mintha a Népszabadság és a MN nem is ugyanabban az országban élne...

***

Novemberben történt még:
-nyilvánosságra hozták a képviselői vagyonbevallásokat
-nyilvánosságra került a Gripen-jelentés
-Sólyom László nem írta alá a gyűlöletbeszéd-törvényt 
-Orbán szerint Laborc Sándor jelölése az NBH élére az orosz befolyás bizonyítéka  
-az SZDSZ ötletére az MSZP is rábólintott, hamarosan megszavazhatják a regisztrált élettársi kapcsolat bevezetését 
-újságírókat is előállított a rendőrség egy tüntetésen, ami nagy indulatokat váltott ki 
-Kákosy Csaba lesz Kóka utódja a gazdasági tárca élén
-a Liga szakszervezet sztrájkja és Kossuth téri demonstrációja után kisebb zavargás volt a belvárosban 

(Eredetileg megjelent a http://fido.freeblog.hu/archives/2007/11/12/Jelentes_Badarorszagrol_-_2007_Oktober/ címen, 20007. november 12-én.)

(Eredetileg megjelent a http://fido.freeblog.hu/archives/2007/10/01/Jelentes_Badarorszagrol_-_2007_Szeptember/ címen, 2007 október elsején.)

Szeptember elején jött ki az adat: 6218 pedagógusnak nincs állása. A közoktatási feladatot ellátó intézmények száma ma 456-tal kevesebb, mint tavaly ősszel. Mi áll emögött? Egy demográfiai hanyatlás. Egyre több a nyugdíjas korú ember, és egyre kevesebb a fiatal, egyre csökkenő számú dolgozó kell, hogy ellásson egyre több nyugdíjast. Mi mégis úgy teszünk, mintha ez nem lenne valami egészen tragikus. Nem valljuk be magunknak: halvány lövésünk sincs róla, hogy ki fogja majd a mi nyugdíjunkat kitermelni. És közben - mivel egyre több nyugdíjas egyre több nyugdíjas szavazót is jelent - a politikai elit orrba-szájba igérget fedezetlen csekkeket az időseknek. Ki kellene mondani azt az igazságot, amit Jaksity György így fogalmazott meg:"A legnagyobb szavazóréteg már most is nyugdíjas, és az arányuk csak nőni fog. Ki lesz az, aki kiáll és kijelenti: hölgyeim és uraim, maguk nem dolgoztak eleget, maguk nem fizettek eleget, maguk nem takarítottak meg eleget és maguk nem csináltak elég gyereket. Ki az, aki ezt így elmondja? Mert demográfiailag és közgazdaságilag ez a helyzet. Ezek ennyire egyszerű dolgok, csak melyik politikus fog kiállni és ezt így elmondani? " (Forrás)

A hónap gazemberének viszont zuschlag jánost tartom. (Olvasóim kara: "Nem vagy egyedül!".) Ő se volt egyedül. Ja, persze most már jánost nem is ismeri senki, és soha nem is szerette senki és persze ők már 1947-ben is megmondták, hogy ez egy gazember. A gyanúsítottak közé került még: katus ferenc (Bács-Kiskun megyei közgyűlés tagja, MSZP), kullai tamás (volt MSZP-s önkormányzati képviselő, Kecskemét), lados istván (zj korábbi személyi titkára, krausz csaba (önkormányzati képviselő, Újbuda) és marsovszky balázs, a Fiatal Baloldal fővárosi elnöke is. Mi is történt (a vád szerint, az ártatlanság vélelme mellett, ítélet előtt, bla-bla)? Nos, zj utasításokat adott pályázati pénzekre vágyó egyesületeknek, hogy hogyan kell úgy pályázni, hogy a pénzt megkapják, de a pályázat alapját jelentő tevékenységet (pl. nyári gyermektáboroztatás) nem kell elvégezni. Az így ellopott állami pénzeken pedig lehet utána osztozkodni. A botrány egyébként már júniusban elkezdődött az Élet és Irodalomban megjelent cikkekkel, de csak szeptemberben fordult olyan "élesre" a dolog, hogy az ügyészség letartóztatásokat is elrendeljen. És ha azt hinnéd, nyájas olvasó, hogy majd megbüntetik őket, oszt annyi, tévedsz. Azok a pénzek nem jönnek már vissza. Ellopták. Tőled, tőlem, tőlünk. És ne hidd, hogy az egyik oldal kisangyal, a másik meg maga a Sátán. Szerintem igencsak árulkodó jel, hogy a parlamenti pártok valahogy sose tudnak megegyezni se a pártfinanszírozásról, se a kampánypénzek elköltésének ellenőrzéséről, se a képviselői juttatások elszámolásáról. Nagyon is jó nekik a jelenlegi zavarosban halászás. MINDNEK jó.

(Eredetileg megjelent a http://fido.freeblog.hu/archives/2007/08/17/Jelentes_Badarorszagrol_-_2007_Julius/ címen, 2007 augusztus 17-én.)

Július hónap sem telt el eseménytelenül. Horn Gyulát a miniszterelnök szerette volna kitüntetni, de a köztársasági elnök - miután kikérte az Alkotmánybíróság véleményét - megtagadta a kitüntetést. Érvelése szerint Horn 1956-os magatartása és azzal kapcsolatos mai állásfoglalása alapvető ellentétben áll a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendjével. Én ezt nem tudtam ilyen szépen megfogalmazni, de nálam is kivágta a biztosítékot az ötlet. Hornnak nem állami kitüntetés jár 56-os szerepe után, hanem az a dicsőség, hogy nem kellett bíróság elé állnia. A Heti Válasz pedig cikket jelentetett meg, mely Horn állításait igyekezett dokumentumokkal alátámasztva cáfolni: Horn nem testvére megölésének okán, hanem önszántából lett pufajkás, a Nyugatinál történt vérengzésnél nem mint egyszerű kommunista, hanem mint karhatalmista vett részt, és a 89-es határnyitásnál sem az ő minisztériuma döntött a kelet-németek átengedéséről.

Július 7-én, szombaton a melegek tartották meg szokásos felvonulásukat. Ami nem volt szokványos: ezúttal komoly erőszakot váltott ki a tüntetés. Már a felvonulás idején nagymagyar kopaszok dobálták tojással (és egy füstgránáttal) a felvonulókat, ezzel gyönyörűvé varázsolva az Andrássy utat. Az éj leple alatt pedig a bátor csakmivagyunkigazmagyarok legalább egy tucat meleget vertek meg. Az SZDSZ, az MSZP elítélte a tetteket, a Fidesz a rendőrségre mutogatott, hogy hát mégiscsak ők felelősek a rend betartatásáért. A Jobbik meg szerintem titokban oda volt a gyönyörtől, de erről később...

De a legnagyobb cirkusz mégiscsak a népszavazás körül folyt. Jelen állapot szerint 6 kérdést lehet majd feltenni a választóknak, de ezek közül hármat kétféle változatban is. Az utolsó pillanatban ugyanis Kálmán László nyelvész azonos tartalmú, de ellentétes irányú kérdéseket nyújtott be - pont abban a percben, mint amikor ezt a három kérdést ismételten benyújtani kényszerült a Fidesz. A kérdések, és ahogy én szavaznék most vasárnap:

1. "Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban?" (Kálmán László változata: "Egyetért-e Ön azzal, hogy a helyi önkormányzatok egészségügyi feladataik ellátásáról szabadon dönthessenek?")

Igen, maradjanak, de a magántőkét is be lehet engedni a piacra a megfelelő korlátok között. Pl. az állami vagy önkormányzati tulajdonú intézmény nyugodtan szerződhessen magáncégekkel egyes projektekre, vagy bizonyos feladatok ellátására, vagy éppen közbeszerzés keretében válhasson partnerré.

2. "Egyetért-e Ön azzal, hogy gyógyszereket továbbra is csak gyógyszertárban lehessen árusítani?" (Kálmán László változata: "Egyetért-e Ön azzal, hogy egyes vény nélkül is kapható gyógyszereket a gyógyszertárakon kívül is lehessen forgalmazni?

Én semmi ördögtől valót nem látok abban, hogy ha a legújabb ételmérgezési botrányok közepette nem kell elrohangálnom este 8-kor az ügyeletes gyógyszertárba, hanem mondjuk a benzinkúton veszek magamnak egy Aszpirint és egy doboz széntablettát. Nyugodtan lehessen gyógyszertáron kívül is árulni egyes készítményeket, hajrá!

3. "Egyetért-e Ön azzal, hogy a - 2002. június 15-i állapot szerint hatályos termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény szerinti - családi gazdálkodót első helyen illesse meg elővásárlási jog termőföld vagy tanya vásárlása esetén?"

 (Kálmán László változata: "Egyetért-e Ön azzal, hogy a földterület megművelőjét illesse meg első helyen elővásárlási jog termőföld vásárlása esetén?"

Nem vagyok a kérdés szakértője, de azt nem igazán értem, hogy ha a gazdaság minden egyéb területén piac van és szabad verseny, akkor a mezőgazdaság miért "szent tehén". Ha nyitok egy gyros-os büfét, és veszteségesen vagdalom a hústornyot a kis pitákba, akkor lehúzhatom a rolót. Ha az utazási irodám, a cipőboltom, vagy éppen a fogászati magánklinikám tartósan veszteséges, akkor lehúzhatom a rolót, és kész. Ehhez képest a magyar gazda, ha 15 hektáron elavult struktúrában termeli az eladhatatlan szart, akkor ebben az országban bármikor jogosult egy útlezárás vagy Kossuth téri tüntetés keretében az állammal (= az adónkból) kifizettetni minden veszteséget és kárt. MIÉRT??? Miért nem lehet az mondani a gazdának, hogy ha belvizes a földed, akkor húzzál haza és takarítsd ki a belvíz-elvezető árkaidat? Hogy ha olyat termelsz, ami eladhatatlan, akkor azt ne csináld? Hogy a rossz időjárást ne az állam fedezze, hanem a biztosításod?

4. "Egyetért-e Ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetniük?"

Igen, egyetértek. Az oktatás, beleértve a felsőfokú oktatást is, legyen széles körben hozzáférhető, segítse a leszakadt térségek (és lepukkant, de jó eszű gyerekek) felzárkózását, ha úgy tetszik, hát esélyegyenlőségét. A tandíj, és a költségtérítéses oktatási rendszer pontosan ez ellen hat, ezért társadalmilag káros. (Egy esetben fizettetnék: ha az itthon megszerzett tudást valaki külföldön akarja hasznosítani, akkor a külföldi munkavállalása előtt lesz szíves a tandíjat egy összegben megfizetni. Mert az viszont nem járja, hogy a magyar állam emlőit szopom, amíg tanulok, aztán amikor meg nekem kellene adót fizetni itthon, akkor jól elhúzok.)

5. "Egyetért-e Ön azzal, hogy a háziorvosi ellátásért, fogászati ellátásért és a járóbeteg-szakellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen vizitdíjat fizetni?"

Nincsenek még igazi tapasztalatok arról, hogy mi is a pontos hatás. Kevesebben járnak orvoshoz, ez tény. Ha ez amiatt van, mert a szegények inkább ingyen halnak, mint pénzért gyógyulnak, akkor a vizitdíjat el kell törölni. Ha ez amiatt van, mert Mari néni végre nem a dokinál éli ki beszélhetnékjét és társas igényeit, akkor viszont meg kell tartani. Olyanról nem volt még szó, hogy x Ft jövedelem alatt ne kelljen fizetni? Egyébként ez persze kis hazánkban tuti bukta, itt én többet keresek, mint egy sor bömcis vállalkozó. De ez már egy másik történet. Azt viszont egyáltalán nem gondolom, hogy a nem ritkán több tízezer forintos hálapénz visszaszorítására alkalmas lenne a vizitdíj és a kórházi napidíj.

6. Egyetért-e Ön azzal, hogy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen kórházi napidíjat fizetni?"

Ld. 5. pont.

Július 23-án megtartották a Pentele-híd átadási ünnepségét. Dunaújváros (és az M8-as) új hidat kapott. Két hét múlva átadták a kőröshegyi völgyhídat is tartalmazó M7 szakaszt is. A hidat is verjük, nem csak azt, aki nem tetszik nekünk.

Július 21-én Orbán Viktor Tusnádfürdőn tartott beszédet, az itt megrendezett XVIII. Bálványosi Szabadegyetemen. Beszédének fő témája 1968 értelmezése volt, ennek kapcsán foglalkozott az aktuálpolitikai kérdésekkel is. Ennek kapcsán olyan tételeket fogalmazott meg, mint pl. hogy "a modern európai embernek a lelki tulajdonságai közé tartozik, hogy a saját kultúráját egyszerre tekinti óriási és értékes örökségnek és egyszerre lázad vele szemben". Ezt honnan vette? Miért gondolja így? De a politikai korrektségről is enyhén szólva érdekesen nyilatkozott az az ember, aki a vele szemben megfogalmazott kritikára azonnal ugrik: "...ez azt jelentette Európában, hogy ha valaki a hazáról beszélt, akkor azonnal nacionalizmussal kellett bélyegezni. Ha valaki a családról beszélt, akkor homofóbnak kellett nyilvánítani. Ha a nemzetről kezdett beszélni, akkor megtámadták az antiszemitizmus vádjával. Ha a társadalmiságról kezdett beszélni, akkor megtámadták, hogy piacellenes. Ha a népről kezdett valaki beszélni, akkor rásütötték, hogy populista. Ha a közösség mellett emelt szót, akkor azt mondták, hogy elnyomást akar. És hogyha a hit értékeiről beszélt, akkor klerikális reakció vádjával illették." Nos. Óriási a tévedés. Valójában az "etalon" Európában pont fordítva van: nem támadjuk le a másik véleményét, hanem ütköztetjük a miénkkel. Nem ellenségképeket rajzolunk, hanem vitatkozunk, érvelünk, meggyőzünk, elemzünk, kooperálunk. Ebben a beszédben (teljes szövege itt elérhető, az idézetek is innen származnak) egy olyan Orbán Viktor rajzolódik ki előttem, aki már csak a saját köreivel beszél, a másik oldal véleményére már nem nyitott, ami onnan jön, azt gyakorlatilag azonnal elítéli, anélkül, hogy megfontolná. Hol van az 1998-as, dinamikus, jövőképet felrajzolni képes Orbán? Na de vissza a beszédhez. A Fidesz politikájának leírásakor az alábbi jelzőket hangsúlyozta: nemzeti ("érdekvédelem"), demokrata ("népakarat"), versenypárti ("társadalmi verseny"), és szociális ("megvédi a társadalmat"). Itt speciel egyetértek Orbánnal: a verseny logikáját tényleg nem lehet mindenhová a siker reményében kiterjeszteni. Nem lehet verseny alapú, fizetős oktatásunk és egészségügyünk, mert az egyenlő hozzáférés elve fogja azt megsínyleni. Ha valaki több pénzért jobb ellátást vehet magának az állami rendszerben, akkor az egy igazságtalan rendszer. Ha valaki, aki nem érte el a felvételin a kellő ponthatárt, alacsonyabb ponthatár mellett még mindig bevásárolhatja magát egy költségtérítéses képzésbe, akkor pénzért, és nem a tudásáért jut előnyhöz - és ez nincs így jól. Ez ugyanakkor nem jelentheti azt, mint Orbánnál: ennek jogán nem lehet elvitatni a reformok szükségességét. Vitassa a milyenségét - bőven van mit. Az meg már szinte nevetséges, hogy egyszer azzal vádolja a kormányt, hogy a versenyt engedi rá még arra is, amire már nem kellene, majd pár mondattal később a kormány egyik jelzője: "Monopolista. Vagyis a monopóliumok barátja." Vagy-vagy, drága Viktorom. De a számomra leginkább értelmezhetetlen az alábbi volt: "A középosztálynak egy történelmi szövetséget kell kötnie a magyar szegényekkel." Mi van??? Ez a beszéd nekem nem adta meg egy kormányképes Orbán képét. Inkább egy egyre ködösebb világba vesző embert mutatott, aki most éppen abban a nagyon kényelmes helyzetben van, hogy nyugodtan onthatja kritikáit, mert 1) nem kell alternatívát kínálnia vagy kormányoznia, 2) bőven van mit kritizálnia, hisz a reformok igencsak szarul állnak. Ha most vasárnap lennének a választások, akkor toronymagasan nyerne. Ha most vasárnap lennének.

(Eredetileg megjelent a http://fido.freeblog.hu/archives/2007/07/17/Az_Erdo/ címen, 2007 július 17-én. E-mailben terjedt a szöveg, nem én írtam.)

A Medve egy görbelábú, nagy és piszkos állat volt. De nem volt senki aki jószívűbb lenne mint ő. Sajnos az állatok csak a külsőt vették észre, erre a Medve nagyon mérges lett és kegyetlenül verte szét őket. Lábbal. Ezért az állatok nem nagyon szerettek őt. Jószívű volt. És vicces. És szerette a vicceket. Ezekért a viccekért az állatok meggyűlöltek őt és verték. Nehéz dolog jószívűnek lenni ezen a világon. 

A Farkas is görbelábú és piszkos állat volt. és meg gonosz volt és kegyetlen. De az állatok nem gyűlölték őt és nem verték. Mert a Farkas meg kiskorában meghalt. Mert a Medve korábban született mint a Farkas. Jó amikor a Jó győz a Rossz felett. 

A Nyúl is gonosz és kegyetlen állat volt. És meg nagyon gyáva. Ezért nem csinált senkinek semmi rosszat. De őt akkor is erősen verték. Mert a Rosszat meg kell büntetni. 

A Varjú is gonosz volt és kegyetlen. Nem verte az állatokat, mert nem volt keze. őt sem verték, mert nem tudtak elérni. Egyszer ráesett a fa. Bosszúból ezután az állatok egész hónapon át nem vizeltek a fákra. Nyúlra vizeltek. A nyúl megfázott és meghalt. Mindenki tudta, hogy Varjú a hibás. De senki se tudta elérni, mert nem tudtak kiszedni a fa alól. Néha a Rossz büntetlen marad. 

A vakond kicsi volt és vak. A Vakond nem volt gonosz. Ő egyszerűen jól végezte a munkáját. Ő ásta alá azt a fát, amely ráesett a Varjura. Ezt senki se tudta meg, és ezért nem verték meg. Egyáltalán, őt ritkán verték. Inkább ijesztgették. De ez nehéz dolog volt, mert vak volt és nem látta, hogy ijesztgetik. Amikor az állatoknak nem sikerült őt megijeszteni, az állatok nagyon szomorúak voltak. És ezért verték a Medvét. Mert nagyon szomorúak voltak. Egyszer a Medve is meg akarta ijeszteni a Vakondot, de nem sikerült. A Vakond nem félt. Mert a Medve megölte őt. Véletlenül. A medve egy görbelábú és piszkos állat volt. És az állatok kegyetlenül megvertek őt. Pedig ő csak viccelni akart. Rossz, ha a vicceidet senki se érti. 

A Róka nagyon ravasz volt. Bárkit képes volt átverni. Néha sikerült, és akkor nem verték. De néha nem sikerült, és akkor az egész erdővel verték őt. És akkor mar nem tudott átverni senki. Mert nagyon nehéz bárkit is átverni, ha épp vernek. Egyszer halálra verték. Mert a csalás mindig kiderül. 

A Vaddisznó nagy volt és erős. Mindenki felt tőle. Ezért csak közösen, egész erdővel verték őt. Vagy egyszerűen csak dobálták neki a köveket. A Vaddisznó ezt nagyon nem szerette. És egyszer eldugta az erdő összes kövét. Ezért ott nagyon-nagyon elverték. Többet nem rejtegette a köveket. 

A Süni kicsi volt és szúrós. Szúrt. Nem volt gonosz, csak tüskésen született. Ezért őt csak a hasán ütötték. A Süni ezt nem szerette, és ezért lenyiratkozott és mindig kopasz volt. És akkor ugyanúgy verték őt, mint a többieket. Nehéz dolog vállalni a másságot. 

A Borz ugyanolyan volt mint a Nyúl. Csak nagyon büdös volt. És ezért csak úgy verték, hogy betekerték egy zacskóba. Egyszer a Borznak szülinapja volt. A bulira mindenkit meghívott, mert minél több ajándékot akart magának. Az állatok egy műanyag zacskót ajándékoztak neki. És meg is verték. A Borz megfulladt. Ugyanabban a zacskóban temettek el, de olyan büdös volt, hogy a Másik Erdőbe temették el. Aztán jöttek a Másik Erdő lakói, és mindenkit nagyon megvertek. Mert nekik nem tetszett a döglött Borz szaga. Szomszédokkal jóban kell lenni. 

A Hörcsög is szerette az ajándékokat. Meg gazdag is volt. Ha néha osztozna, akkor talán nem is vernék olyan erősen. De nagyon kapzsi volt. Ezért erősen verték. És akkor kényszerből kellett osztoznia. És akkor sírt. A gazdagok is sírnak. 

Az Oroszlán volt az állatok királya. A királyokat nem illik verni. Ez egy Törvény. De az állatok mar rég leszartak a törvényt. Az állatok az Oroszlánt is verték. Csak úgy. 

Mert ez egy olyan erdő volt.

(Eredetileg megjelent a http://fido.freeblog.hu/archives/2007/06/11/Jelentes_Badarorszagrol_-_2007_Majus/ címen, 2007 június 11-én.)

(Eredetileg megjelent a http://fido.freeblog.hu/archives/2007/05/10/Jelentes_Badarorszagrol_-_Aprilis/ címen, 2007 május 10-én.)

(Eredetileg megjelent a http://fido.freeblog.hu/archives/2007/04/25/Tomikozli/ címen, 2007 áprillis 25-én.)

(Eredetileg megjelent a http://fido.freeblog.hu/archives/2007/04/20/Latta_valaki/ címen, 2007 április 20-án.)

Tegnap bejelentették, hogy nem Magyarország (+Hrvatska) rendezi a futball EB-t. Ezzel kapcsolatban lenne egy kérdésem: Látta valaki azt az embert, aki a 2007-es vagy 2008-as költségvetésbe komoly összeget javasolt stadionépítésre, sport beruházásokra? Látta valaki azt az embert, aki körberohangálta volna kis hazánkat és egész Európát, hogy az Ügy mellé állítsa az ottaniakat? Én csak egy cukormázas takonyhalmazról értesültem eddig...